A hajó, amit elengedhetsz és a kert, amit megteremthetsz

Van egy elmélet, miszerint minden gyermek a saját családját választja ki születése előtt.
Tételezzük fel, hogy ez igaz.

Képzeljük el, hogy te is mielőtt megszülettél, kiválasztottad azt a családot amiben cseperedtél, erényeikkel és hibáikkal. De közben tudatra ébredtél és realizáltad, hogy az édesanyád és édesapád nem feltétlenül nyújtják azt amire szükséged van. Nem értenek és nem éreznek téged úgy, ahogy arra szükséged lenne.

Miután ezt felismered, elfogadod hogy neked ezt dobta a gép, mivel kiszolgáltatott gyerekként számodra az a természetes ahogy megszoktad. Nem ismersz mást.
Réges régen megállapítást nyert, hogy gyerekként genetikailag úgy vagyunk kódolva, hogy szeressük a szüleinket. Ezért lehetséges, hogy egy otthon bántalmazott gyerek letagadja hogy valaha is megtörtént, egy gondolatlan szülő gyermeke védelmezi a szülőt egy esetleges felelősségre vonás alkalmával.
Aztán egy napon te is családalapításra szánod magad. Előfordulhat, hogy egyből megfogalmazódik benned hogy te miként fogod másképp nevelni a gyermeked, de sajnos gyakrabban a saját tapasztalásaid a múltban hagyod mert fel sem merül benned, hogy hatással lesznek a jövődre.
Mi lenne ha azt mondanám neked, csak a példa okán, hogy valóban te választottad a szüleid és minden amit a választásod által megtapasztaltál, az előnyödre fordítható?

Ha azt mondanám, minden negatív megélésed egy tégla ami megerősítheti a gyereknevelésed falazatát.
Eddig elméleti síkon vázoltam ezt a helyzetet de itt az ideje hogy meggyőződésként beszéljek róla.
Az ami történt veled, NEM te vagy. Csupán egy megélés. Eldöntheted, hogy a könnyebb utat választod és az önsajnálat és ignorancia folyóján hajózol egész életedben és magaddal rántod a saját gyerekeid is, vagy dönthetsz úgy, hogy partra szállsz és elhagyod a hajót.

Keresel egy új földet, ahol magokat vetsz, növényeket gondozol és azoknak gyümölcsét együtt élvezed a saját családoddal.

A hajón maradni könnyebb. Azt már ismered. Nincs vele munka, csak ülsz benne és tengődsz.
Én mégis azt javaslom, hogy szállj ki, engedd a hajót tovább menni nélküled és fedezd fel hogy milyen is lehetne.

A legfárasztóbb munka magunkon dolgozni, viszont annak eredménye nem csak a te, hanem a számodra legfontosabbak életét és örökre megváltoztatja.